2012. aug. 26.

Jo Barrett: Hát így történt

Hölgyeim! Fel a kezekkel azoknak, akiknek még nem törte össze a szívét egy Mr. Tökéletes. Akinek még nem fordult meg a fejében - miután a barátja csúnyán faképnél hagyta -, hogy az őt ért sérelmekért, legyen az vélt vagy valós, bosszút álljon rajta. Nos, aki jelentkezett az bizony mázlista, a többiek közül pedig biztos vagyok benne, hogy sokan megtestesítették már a régi mondást, miszerint „a pokolnál is rosszabb az asszonyi harag”. 

A történet főszereplője Madeline, egy harminc év körüli fiatal nő, akit az általa hőn szeretett férfi faképnél hagyott, becsapott, kihasznált, megalázott, majd, mint egy használt ruhát a sarokba dobott. Amikor kézbe vettem a könyvet, tudtam én, hogy ez nem egy szívmelengető történet lesz, hiszen erre már a cím is felhívta a figyelmem, miszerint ez „nem lávsztori”, de  ettől függetlenül, mégis mosolyogva kezdtem neki az olvasásnak, hiszen az eleje még nagyon is viccesen indult.  Aztán szép lassan lehervadt a mosoly az arcomról és a könyv végére olyan dühös lettem Maddy ex-barátjára, hogy már azon gondolkodtam, hogy ÉN hogyan is végezném ki ezt a megátalkodott gazfickót.

Madeline egy idióta volt. Nem is idióta, bocsánat, elragadtattam magma - még mindig a könyv hatása alatt vagyok -, inkább csak egyszerűen fülig szerelmes. Elkápráztatta őt Carlton a mozisztáros külsejével, a romantikus gesztusaival és természetesen az ágyban nyújtott teljesítményével. Rég észre kellett volna vennie Maddynek, hogy ez a férfi csak kihasználja. Millió-egy jel utalt erre. De Maddy vak volt. Na ja, ilyen a szerelem. Maddy egyébként - amellett, hogy a szerelem bolonddá tette - egy nagyon intelligens nő volt. Egy marketinges zseni, aki a szakmájában kimagaslóan teljesített. Carltonnal való kapcsolatának négy éve alatt, kemény munka árán, felépített és beindított egy céget, miközben ez a girnyó csak asszisztált neki. Majd miután szépen beindult a szekér, Carlton a lányt lapátra tette és minden lelkiismeret-furdalás nélkül átvette a cég irányítását. És ez még csak a jéghegy csúcsa volt.

A történet a szakítás után négy hónappal kezdődik, miután Maddy a sok személyi és szakmai pofon után eljutott arra a pontra, hogy egy mérgezett brownieval akarja meggyilkolni az ex-ét. (zárójelben jegyzem meg, hogy a bűneiért ez nagyon is kegyes halál lett volna a számára) A fejezetekben felváltva ismerhetjük meg a jelen – Maddy bosszúhadjáratának a kitervelését – és a múlt – Maddy és Carlton bimbózó, majd hanyatló kapcsolatának – a történetét.  A könyv végül is Maddy bosszújáról szól és arról, hogy hogyan szerzi vissza újra az önbecsülését és az emberi méltóságát egy ilyen megaláztatás után.

Szerintem mindenki tudja, hogy oda vagyok a romantikáért és a humorért, de a könyv vége számomra túl sziruposra és összecsapottra sikerült…….. utálom, amikor a könyv utolsó két oldalán minden megoldódik és majdnem! mindenki boldog.

De, hogy őszinte legyek ettől függetlenül mégis tetszett ez a meglehetősen érdekes és nagyon stílusos történet,  de egyvalamit határozottan állítok; Madeline butasága inkább bosszantott, mintsem szórakoztatott. A karakterek egyedülállóak voltak; az igazságot kereső Maddy hangja nagyon mulatságos volt, csakúgy, mint a legjobb barátnője, aki képtelen volt elsajátítani a zsidó vallást és szokásokat a férje kedvéért, de becsületére legyen mondva, hogy folyamatosan próbálkozott vele. A legszimpatikusabb mégis Maddy testvére volt számomra, aki kábítószerfüggőből lett rehabilitációs tanácsadó. A köztük lévő családi kötelék irigylésre méltó volt, ők tényleg törődtek és figyeltek egymásra. Na és nem feledkezhetek meg Dick-ről sem, a bérgyilkosról, aki inkább volt édesszájú, mintsem vérszomjas. Szóval a szereplőgárda elég színes és érdekes, már csak ezért is megér egy próbát a könyv és természetesen azért is, hogy tanuljunk kicsit Maddy bosszújából. Mindenesetre tény, hogy a könyv nagyon olvastatja magát, néhol humoros, néhol bosszantó...... tényleg alig bírtam letenni, no meg a végkifejletre is nagyon kíváncsi voltam. Azok, akik szeretik a chick lit regényeket szerintem nem fognak benne csalódni.

Egyébként szerintetek melyik a rosszabb, a fizikai vagy az érzelmi fájdalom? Ti melyiket választanátok, ha bosszút kéne állnotok az exeteken? 

Jo Barrett

Kiadó: Gabo
Eredeti cím: This is How it Happened (Not a Love Story)
Fordította: Czibik Márta
Oldalszám: 323
A képre kattintva nagyít.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése