2012. jún. 30.

Joel Chandler Harris: Rémusz bácsi színes meséi

Rémusz bácsi meséit nem csak a gyermekeim, de jómagam is már régóta ismerem és szeretem. Meglepődtem, amikor megláttam a könyv egy újabb kiadását a Ciceró honlapján, Varró Zsuzsa fordításában és Csics Emese illusztrációival és bevallom, rögtön kíváncsi is lettem, hogy e mögött a gyönyörű borító mögött vajon milyen további hasonlóan szép képeket találok? Valamint arra is nagyon kíváncsi voltam, hogy ez a könyv mennyiben tér el az általam ismert Vázsonyi Endre féle feldolgozástól, aminél a legnagyobb szívfájdalmam mindig is az volt, hogy túl kevés és nem épp kedves és színes illusztrációkkal voltak tarkítva a történetek.

A kötetben hét mese található, olyan beszédes címekkel, mint a Róka koma vadászni megy, de Nyuszi koma viszi haza a zsákmányt, vagy a Nyuszi koma ismét nyeregbe kerül, vagy épp a sokak által kedvelt Szurokbaba illetve az én kedvencem a Nyuszi komának végre méltó ellenfele akadt, megsúgom, hogy Teknős bátya személyében. Ugye mondanom sem kell, hogy valamennyi történetben az a közös, hogy mindegyik főszereplője a Nyúl. A gyerekeim és bevallom én is hozzászoktam már ahhoz, hogy mindig a róka az, aki túljár mindenkinek az eszén. Kezdetben furcsa volt, hogy itt a Nyúl töltötte be ezt a szerepet, de nagyon hamar megszoktuk és megkedveltük ezt a szeretetre méltó, furfangos nyulat, aki mindig olyan ügyesen ki tudta magát vágni Róka koma csapdájából, hogy az csak ihaj.

Aki régebbről ismeri Rémusz bácsi meséit az tudja, hogy Rémusz bácsi a könyv narrátora, aki ezeket a meséket egy kisfiúnak meséli el esténként. A mesék ebbe a kerettörténetbe vannak foglalva, ami ebből a könyvből bizony hiányzik, illetve a Rémusz bácsi és a kisfiú közötti beszélgetések is jócskán meg lettek kurtítva. Hát mit mondjak….. elég furcsán veszi ki magát, amikor egyszer csak a második mesénél az olvasó Rémusz bácsi és a kisfiú dialógusába botlik, minden bevezetés, felvezetés vagy magyarázat nélkül. Nagyon sajnálom, hogy ezek a kerettörténetek kimaradt a könyvből, még akár egy rövidebb verziójával is megelégedtem volna - a párbeszédekhez hasonlóan –, de végül is kárpótlásként kaptunk helyettük rengeteg szép képet.

A könyvben található illusztrációk gyönyörűek és biztos vagyok abban, hogy Csics Emese rajzai  senkinek sem fognak csalódást okozni. A képek tökéletesen kiegészítik a szöveget, mennyiségileg pedig rengeteg, majd minden oldalra jutott belőlük egy-egy. 

A kötetben olvasható mesék jól felépítettek, humorosak és nem utolsósorban mérsékelten didaktikusak, tökéletesen megfelelnek egy elalvás előtti  felolvasáshoz.

Sajnos azt tapasztalom, hogy annyi nem várt külső hatás éri a gyermekeimet, az óvodában, a játszótéren, a szomszéd gyereke vagy akár az unokatestvérek révén, amire egyáltalán nem számítottam. Hiába nézhetik itthon csak az általunk kiválasztott meséket, a Ben10, a Bakugan, a Batman, az Avatar, a Pókember, meg az anyámtyúkjatudjahogymilyencsillagharcos, mégis jelen vannak nálunk a kölcsönkapott játékok, a gyűjthető matricák és a különböző játékfigurák révén. Tudom, hogy képtelenség kizárni ezeket a hatásokat a gyermekeim életéből, mivel ezek mindig is érdekesebbek lesznek az itthoniaknál, de amíg bele tudok szólni abba, hogy mit hallgassanak és nézzenek esténként, addig a tőlem telhető legjobb módon próbálom őket visszaterelgetni a szelíd és kedves mesék birodalmába. Én úgy gondolom, hogy ez a könyv erre a célra tökéletesen megfelel, aminek ha jól tudom majd további folytatása is várható.

Kiadó: Ciceró
Válogatta és fordította: Varró Zsuzsa
Illusztrálta: Csics Emese
Oldalszám: 58

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése